péntek, szeptember 23, 2005

Fun

VAHAVA


A globális éghajlatváltozás növekvő kockázatára való tekintettel a hazai klímapolitika – elsősorban az alkalmazkodásra való felkészülés – tudományos megalapozása érdekében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint a Magyar Tudományos Akadémia 2003 júniusában hároméves kutatási projekt indítását határozta el. A projekt megnevezése: „A globális klímaváltozás hazai hatásai és az arra adandó válaszok”, azaz a három kulcsszó (VÁltozás–HAtás–VÁlaszadás) elsó szótagjaiból képezve: a „VAHAVA projekt”.

A projekt elsődleges célja a valószínűsíthető globális klímaváltozás negatív és esetleges pozitív hazai hatásaira való felkészülés, különféle károk megelőzése, csökkentése és a helyreállítás előmozdítása. A kutatási projekt módszertani jellegzetességei a nagyrendszer szintézis, az interdiszciplináris és multiszektoriális szemlélet, valamint a széles körű partnerségi kapcsolat. A projekt jelentésében több száz szakember alkotó munkájának eredményei jelennek meg.



Az elemzés szöveges leírásában az operatív intézkedések szintjén a következő kommunikációs vonatkozású elemekkel találkoztam:

’A fenntarthatóság érvényesítése a lakosság szemléletében, gondolkodásában,
életmódjában, termelésében, fogyasztásában, vagyis a fenntarthatóság minden
dimenziójában és minden szintjén (globális, regionális, nemzeti, lokális) eleve
kedvez a légkörvédelemnek és a valószínűsíthető változásokhoz való
alkalmazkodásnak.’

’Az ismeretterjesztés, a nevelés, az oktatás, a kommunikáció segíti a lakosság
felkészítését a valószínűsíthető klímaváltozásra, a mértékadó magatartási
szabályok megismertetése révén, megteremtve ezzel a tudati felkészültséget ahhoz,
hogy mindenki időben és megfelelő módon reagáljon a váratlan meteorológiai
eseményekre. A felkészülésben nagyobb szerepet kell adni az időjárási és éghajlati
folyamatok pontos megismerésének, elkerülve a bizonyítékok nélküli
riogató és dramatizáló jövőképek bemutatását.
A környezet- és természetvédelmi társadalmi szervezetek nagyban hozzájárulhatnak
a feladatok teljesítéséhez.’


Szubjektív


A, Minthogy itthon egyetlen alternatív kapitalista vállalat sem működik, elég nehéz lesz a
fogyasztókat meggyőzni arról, hogy a junk food amellett, hogy egészségtelen, a szállítás és a logisztika terén is környezetszennyező megoldásokat igényel, illetve a jól ismert és kedvenc samponmárkák, sodium laureth sulfat – ot tartalmaznak, ami nemcsak hogy borzasztó lassan bomlik le a környezetben, de az emberi egészségre is ártalmas.

A kormányzati kommunikáció nem elég, a fogyasztók döntéseit a multiktól érkezett impulzusok határozzák meg. Ha a hazánkban működő nagyvállalatok nem alkalmazzák a CSR-t és az etikus szemléletet, soha nem lesznek itthon etikus és környezettudatos fogyasztók.

B, Még mindig nincs választási lehetősége a magyar fogyasztóknak sok termék esetében. A környezettudatosság a HUMUSZ szerint (elnézést, hogy nem pontosan idézek) azt jelenti, hogy két opció közül a kevésbé környezetkárosítót választom a mindennapokban, vagy vásárlási öntési szituációban. De mi a helyzet a súrolószerekkel, a fogkrémekkel, a samponokkal? Ezek között találunk ’zöld’ példányokat? Igen, csak ezeknél a fogyasztói meggyőzés szintje nem elegendő és a termékhez kapcsolódó kommunikáció abban merül ki, hogy a termék ’környezetbarát’.


C, Tehát szükség lenne a környezetbarát termékek hatékonyabb (in-store és eladáshelyi is!) kommunikációjára, amely során a meggyőzés két lábon állna: az environmentally sound és az efficacy lábakon.

hétfő, szeptember 19, 2005

katrinahelp@shell.com


A Shell példaértékű elköteleződése a Katrina hurrikán áldozatainak megsegítésére - érdekesség a letölthető útmutató arra vonatkozóan, hogy hogyan vészeljünk át egy hurrikánt.

vasárnap, szeptember 18, 2005

Fun: utopia


Bloggolás a célcsoportnak

Netezés közben egy érdekes cikkre akadtam a jimmiz blog nevű német online naplón.

Arról szól, hogy a német managerek lényegében a blog-ot nem tartják megfelelő marketingeszköznek a vállalati külső és belső kommunikációra. Habár a cikk 2004-es, talán a világ nem változott annyit, hogy ez a felfogás itthon már ne legyen aktuális.

De mi is a probléma a blogokkal? Jim szerint annyi, hogy túlságosan személyesek.
Die Natur der Weblogs ist zu persönlich - azaz egy online napló túlságosan szubjektív és veszélyesen kontrollálhatatlan egy vállalat számára.

Kérdés, hogy nem épp ezért lenne megfelelő eszköz márkahűség (MÁRKA értsd: termék-/szolgáltatásmárka illetve a vállalat, mint márka) kialakítására? Kevin Robert, a Saathi & Saatchi elnök-igazgatója nemrégiben megjelent könyvében, a Lovemarks-ban arról ír, hogy a nagy márkák életben maradásához, el kell érniük, hogy vásárlóik feltétlen hűséget érezzenek irántuk. Csak így tudják megkülönböztetni magukat a feljövőben lévő, ismeretlen versenytársak millióitól.

A feltétlen hűséghez pedig többek között azt is szükséges, hogy képesek legyünk a fogyasztót, mint egyént megszólítani.
És nyílván ez szubjektívebb és finomhangoltabb kommunikációt igényel, mint a tömegek meggyőzése. A blog pedig éppen abban lehetne eszköz, hogy a fogyasztót a tömegmarketing révén a brandről kialakult negatív prekoncepcióitól megszabadítsa. Korábban azt hittük, hogy csak IT szakemberek és diákok lógnak a neten bloggolás és blogolvasás céljából. Mára már tudjuk, hogy ez nem igaz. A lakoság egyre szélesebb rétegeinek érdeklődését lehetne felkelteni vállalati bloggolással Magyarországon is.

A vállalati bloggolás pedig plasztikusabb megjelenítője lehetne olyan tevékenységeknek mint a vállalati CSR, sőt, a vállalat felelős magatartásának 'platformjakét' szolgálhatna, ahol az érdeklődők a korábbi aktivitások mellett látnák az aktuális céges kezdeményezéseket is a témában. Szerintem egy összeszedett 'jócslelekedet-kódex' sokkal hatásosabb eszköz a felelős magatartás kommunikálására, mint a félévente megjelenő fizetett PR cikkek, melyek emlékeztető sorait a lead-ben, miszerint: 'XY vállalat évek óta elkötelezettje a társadalmi felelősségvállalásnak...' mindenki átugorja.

Csak egy példa: a Weatherbug az USA vezető időjárás előrejelzéssel foglalkozó
cége, mely a legnagyobb Egyesült Államok beli televízióadók /ABC, NBC, CBS, FOX/ számára szolgáltat időjárással kapcsolatos információkat. Vállalati blogjuk a céges információk és előrejelzések mellett figyelmet fordít a Katrina hurrikán áldozatainak megsegítésére és az a new orleans-i időjárási változásokról szóló folyamatos tájékoztatásra.

A létrehozók alaposságára utal, hogy a blog regisztrálva van a Google-ban és a Yahoo-n, és corporate blog kulcsszóra a Google a 3. találatként listázza ki. A készítők tehát figyeltek arra, hogy elegendő releváns link mutasson az oldalra és megfelelően optimalizálták a site-ot.

péntek, szeptember 16, 2005

PRIME CSR konferencia Budapesten

Augusztus 18-19-én a társadalmi felelősségvállalásról tartottak nemzetközi konferenciát Budapesten. Responsible Way of the Future címmel rendezte meg az Európai Public Relations és Kommunikációs Diákok Szövetsége, a PRIME és Magyar Szóvivök Egyesülete kétnapos konferenciáját.

Sajnos a rendezvényre nem tudtam elmenni, de ezúton is gratulálok a PRIME csapatnak -Szeles Gábornak, Káli Gyurinak, Varga Iminék, Légrádi Mártonnak és a többi RIME-osnak - a kitartó és fáradságos munkáért. Remélem, jövőre többet tudok segíteni Nektek.

hétfő, szeptember 12, 2005

Az etika 'meghonosítása' a vállalaton belül

Etikai intézményesítésről akkor beszélhetünk, mikor a társaság saját etikai színvonalát vállalaton belül szervezett erőfeszítések révén alakítja ki, melyek távolabbra mutatnak az individuális etikán. „A gazdasági társaság etikai intézményrendszere magában foglalja az etikával összefüggő szervezeti keretek, felelősségi viszonyok, kommunikációs technikák, valamint témaspecifikus kodifikációs anyagok és szakmai ismeretek összességét.” (Török Attila)

Az etika vállalati intézményesítésének hagyományos belső eszközei:
- etikai kódex
- etikai vagy társadalmi audit
- etikai bizottság- etikai igazgató
- etikai „forródrót”
- etikai képzési programok
- stb...


A vállalati etika intézményesítésére léteznek külső szabályozók is, úgynevezett etikai standardok, melyek elsődlegesen a vállalatok társadalmi felelőssége iránti elvárásokat tartalmazzák, de alkalmazásukkal megkonstruálható, nyomon követhető és mérhető egy adott vállalat társadalmi szerepvállalása is.Az utóbbi időben született standardok többsége a stratégiák és gyakorlati tudnivalók önkéntes fejlesztésére és alkalmazására valamint etikai irányelvgyűjtemények alkotására ösztönözte a vállalatokat. Ezek az úgynevezett performance (jelenlét) jellegű dokumentumok, melyek átfogóan igyekeznek megreformálni a vállalat etikai vállalásainak és erről szóló kommunikációjának rendszerét. Ezek a standardok sokkal több tanácsadói, gyakorlati útmutatást tartalmaznak, mint a beszámoló jellegű standardok, ezért ezeket a dokumentumokat dolgozatunkban a vállalati jelenlét teljes körű tanácsadói standardjaiként fogjuk jelölni magyarul.A másik csoportba tartozó úgynevezett reporting (beszámoló) jellegű standardok funkciója, hogy útmutatóul szolgáljanak a vállalatok társadalmi, környezeti és gazdasági jelenlétéről szóló beszámolóinak (report) elkészítéséhez. Ezek a javaslatok ugyanakkor az irányadó dokumentum relevanciájához szükséges etikai háttér kialakítására is adnak javaslatokat, illetve követelik meg az etikus működést a riporting folyamat feltételeként. Ezért a beszámoló jellegű szintrendszerek lényegében javaslat-, vagy követelménylistának tekinthetőek, melyek az esetek többségében nem szolgálnak gyakorlati útmutatással a megvalósításra vonatkozóan.

Beszámoló (Reporting) jellegű standardok:

Organisation for Economic Cooperation and Development (OECD) Guidelines for Multinational Enterprises

The Global Reporting Initiative (GRI)

The Caux Round Table (CRT)Principles for Global Corporate Responsibility: Benchmarks for Measuring Business Performance

Performance jellegű standardok:

AccountAbilitySocial Accountability 8000 (SA8000)

The Keidanren Charter for Good Corporate Behavior

szombat, szeptember 03, 2005

A CSR fogalma

A vállalatok társadalmi felelősségvállalásával kapcsolatosan az üzleti világ több, gyakran egymással rokon értelműnek vélt kifejezést használ a vállalati működés iránt támasztott etikai elvárások jelölésére. A vállalati társadalmi felelősséget nemzetközi közegben az angol Corporate Social Responsibility (vállalaton belüli társadalmi felelősség) szó CSR rövidítésével szokták jelölni. A san francisco-i központú Business for Social Responsibility (www.bsr.com) nemzetközi szervezet általános áttekintőjében a következőképpen definiálja a CSR fogalmát:

„…achieving commercial success in ways that honor ethical values and respect people, communities, and the natural enviroment…CSR means addressing the legal, ethical, commercial and other expectations society has for business, and making decisions that fairly balance the claim of all key stakeholders.”

A World Business Council for Sustainable Development (WBCSD) szerint:

„…a vállalatok társadalmi felelőssége (angol műszóval: CSR – Corporate Social Responsibility) a fenntartható gazdasági fejlődéshez való hozzájárulás iránti elkötelezettségként határozható meg. Mindezt a munkavállalókkal, azok családjával, a helyi közösséggel és a tágabb értelemben vett társadalommal együttműködve teszik, azzal a céllal, hogy az életszínvonalukat emeljék.”

A CSR a fenti megfogalmazásokban tehát az üzleti siker elérését jelenti olyan módon, mely tiszteletben tartja az etikai értékeket, a törvényi kereteket, valamint a vállalati működés összes érintettjének igényeit és szükségleteit.


Manapság a CSR fogalma kezdi kinőni az üzleti etika szemantikai mezőjét, és manapság az üzleti etikával közel azonos méretű kategóriaként jelenik meg a gazdasági életben.
Jenny Rayner A vállalati hírnév kezelése: a veszélyek megfékezése és a lehetőségek kibontakoztatása című könyv és számos más vállalati kockázatkezelésről szóló mű szerzője is felhívja a figyelmet a társadalmilag felelős magatartás vállalati előnyeire:

„…a CSR melletti elköteleződés, az érintettek elvárásaihoz való alkalmazkodás üzleti szempontból jelentős megtérülést hoz.
Vagyis nem egyszerű filantrópiáról, altruizmusról szól a történet, hanem arról, hogy az üzletmenet szempontjából fontos szereplők érdekeit a törvényben meghatározott mértéket túllépve is megéri figyelembe venni."

Göran E. Sjöberg szerint a CSR már egyenesen „…a hírnév egyik fontos hatótényezője…Hosszú ideig azt hittük, hogy vállalatunk márka-értéke nagymértékben a CEO hírnevétől függ. Ha azonban a CEO-ra összpontosítunk, szem elől tévesztünk olyan alapvető dolgokat, mint az innováció és a minőség, amelyek szintén jelentős összetevői a hírnévnek.
Ezeket az értékeket jobban ki kellene emelnünk. A CSR azonban annyira fontos szerepet játszik a ma és a holnap új körülményei közepette, hogy erre a szektorra is nagyobb figyelmet kell fordítanunk."

szerda, augusztus 31, 2005

Uniós kezdeményezés a lakosság véleményének kiderítésére

Az Európai Unió újszerű kezdeményezése, hogy egy online publikált kérdőív segítségével próbálja kideríteni lakosainak véleményét az európai városok környezeti állapotáról. Kizárólag az ország megnevezése után - a bp-i városvezetés nagy szerencséjére:) - a látogató a következő kérdéstípussal szembesül:

'Has the quality of the environment in your urban area and the environmental performance of your urban area improved in the past 5 to 10 years ?'

Érdemes megnézni, ha érdekel, klikk ide:

http://www.europa.eu.int/yourvoice/ipm/forms/dispatch?form=europeancity&lang=en