péntek, szeptember 23, 2005

Fun

VAHAVA


A globális éghajlatváltozás növekvő kockázatára való tekintettel a hazai klímapolitika – elsősorban az alkalmazkodásra való felkészülés – tudományos megalapozása érdekében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint a Magyar Tudományos Akadémia 2003 júniusában hároméves kutatási projekt indítását határozta el. A projekt megnevezése: „A globális klímaváltozás hazai hatásai és az arra adandó válaszok”, azaz a három kulcsszó (VÁltozás–HAtás–VÁlaszadás) elsó szótagjaiból képezve: a „VAHAVA projekt”.

A projekt elsődleges célja a valószínűsíthető globális klímaváltozás negatív és esetleges pozitív hazai hatásaira való felkészülés, különféle károk megelőzése, csökkentése és a helyreállítás előmozdítása. A kutatási projekt módszertani jellegzetességei a nagyrendszer szintézis, az interdiszciplináris és multiszektoriális szemlélet, valamint a széles körű partnerségi kapcsolat. A projekt jelentésében több száz szakember alkotó munkájának eredményei jelennek meg.



Az elemzés szöveges leírásában az operatív intézkedések szintjén a következő kommunikációs vonatkozású elemekkel találkoztam:

’A fenntarthatóság érvényesítése a lakosság szemléletében, gondolkodásában,
életmódjában, termelésében, fogyasztásában, vagyis a fenntarthatóság minden
dimenziójában és minden szintjén (globális, regionális, nemzeti, lokális) eleve
kedvez a légkörvédelemnek és a valószínűsíthető változásokhoz való
alkalmazkodásnak.’

’Az ismeretterjesztés, a nevelés, az oktatás, a kommunikáció segíti a lakosság
felkészítését a valószínűsíthető klímaváltozásra, a mértékadó magatartási
szabályok megismertetése révén, megteremtve ezzel a tudati felkészültséget ahhoz,
hogy mindenki időben és megfelelő módon reagáljon a váratlan meteorológiai
eseményekre. A felkészülésben nagyobb szerepet kell adni az időjárási és éghajlati
folyamatok pontos megismerésének, elkerülve a bizonyítékok nélküli
riogató és dramatizáló jövőképek bemutatását.
A környezet- és természetvédelmi társadalmi szervezetek nagyban hozzájárulhatnak
a feladatok teljesítéséhez.’


Szubjektív


A, Minthogy itthon egyetlen alternatív kapitalista vállalat sem működik, elég nehéz lesz a
fogyasztókat meggyőzni arról, hogy a junk food amellett, hogy egészségtelen, a szállítás és a logisztika terén is környezetszennyező megoldásokat igényel, illetve a jól ismert és kedvenc samponmárkák, sodium laureth sulfat – ot tartalmaznak, ami nemcsak hogy borzasztó lassan bomlik le a környezetben, de az emberi egészségre is ártalmas.

A kormányzati kommunikáció nem elég, a fogyasztók döntéseit a multiktól érkezett impulzusok határozzák meg. Ha a hazánkban működő nagyvállalatok nem alkalmazzák a CSR-t és az etikus szemléletet, soha nem lesznek itthon etikus és környezettudatos fogyasztók.

B, Még mindig nincs választási lehetősége a magyar fogyasztóknak sok termék esetében. A környezettudatosság a HUMUSZ szerint (elnézést, hogy nem pontosan idézek) azt jelenti, hogy két opció közül a kevésbé környezetkárosítót választom a mindennapokban, vagy vásárlási öntési szituációban. De mi a helyzet a súrolószerekkel, a fogkrémekkel, a samponokkal? Ezek között találunk ’zöld’ példányokat? Igen, csak ezeknél a fogyasztói meggyőzés szintje nem elegendő és a termékhez kapcsolódó kommunikáció abban merül ki, hogy a termék ’környezetbarát’.


C, Tehát szükség lenne a környezetbarát termékek hatékonyabb (in-store és eladáshelyi is!) kommunikációjára, amely során a meggyőzés két lábon állna: az environmentally sound és az efficacy lábakon.